Kis csőrike és Nagy csőrike

Mint minden évben, január első napjaiban eljön a kecskenyájban az ellések ideje, sorra születnek a kis gidák, szinte minden napra jut kettő-három. 

Ilyenkor folyamatos jelenlétünkre és ellenőrzésre van szükség, mert ritkán ugyan, de előfordul, hogy segítségre szorul az anyakecske vagy a gida. Egy fiatal vemhes kecskével történt meg az idén, hogy – talán egy, a szokásos rangsorért való küzdelemben ért ütés miatt – koraszülése lett. A gidák puha patával, nagyon kis súllyal jöttek a világra. Megvártuk, míg anyjuk lenyalogatja őket, majd bevittük a meleg kályha mellé, hogy erőre kapjanak. Az első napokban igen gyengék voltak, főleg a kisebbik, a lábra állás sem sikerült neki. A természetben az ilyen gida elpusztul, hisz nem jut anyatejhez. Kétóránként vittük őt az anyjához, kezünkben alatta tartva szoptattuk egészen addig, amíg saját magától oda nem tudott menni. Három-négy hét múlva már önállóak lettek, de azóta is, amikor az istállóban meghallják a hangunkat, odaszaladnak és hosszasan beszélgetnek velünk. Kedves, barátságos gidák lettek belőlük, akik még nagy örömet fognak okozni az idelátogató vendégeknek. 

Szokatlan nevüket azért kapták, mert bébi korukban gyűrött fülük és hegyes orruk miatt inkább egy strucchoz, mint egy kecskéhez hasonlítottak.
 

További információk

  • Név: Kis csőrike és Nagy csőrike
  • Fajta: 2014
  • Neme: bak
  • Születési év: kecske

Képgaléria

Új hozzászólás

A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező. A HTML kódok használata nem engedélyezett.

Túlélőink

Hírlevél

Keresés